Az Elherdált Műemlékekért Egyesület (EME)
Alapszabálya
Elhatározva az Elherdált Műemlékekért Egyesület (EME) létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
A szervezet elnevezése: Elherdált Műemlékekért Egyesület (EME);
(a továbbiakban: Egyesület)
Az Egyesület székhelye: 6320 Solt, Széchenyi u. 37.
Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
Az Egyesület célja és tevékenysége:
Az Egyesület célja:
A nemzetközi, országos, vagy helyi védelem alatt álló, de elhanyagolt, romos állapotban lévő épített örökség felkutatása, dokumentálása, a rekonstrukció megkezdésének elősegítése, szükség esetén a rekonstrukciós feladatok szakmai segítése.
Az egyesület tevékenysége:
– A fő cél elérése érdekében, kapcsolatba lép a tulajdonosokkal, igény esetén segítséget nyújt számukra az ingatlanokkal kapcsolatos rekonstrukciós feladatok megkezdésének érdekében (lehetőségeihez mérten anyagi, materiális, személyi segítséget nyújt)
– történetkutatási munkát végez, hasznosítási/megvalósíthatósági tanulmányt készít, dokumentációs és tervezési feladatokat lát el, felkutatja a megfelelő rekonstrukcióhoz szükséges szakembereket, az örökségvédelmi hivatallal együttműködve segíti, felügyeli a rekonstrukciós munkákat.
– országos és nemzetközi szinten előmozdítja a műemlékek, műemléki értékek, műemléki területek – beleértve a műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet, történeti táj (kultúrtáj) fogalmát –, történeti kertek, világörökségi területek, régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek és ezek védőövezetei, valamint a kulturális javak (a továbbiakban együtt: műemlékek) megőrzését, védelmét, hasznosítását, értékeik érvényre juttatását,
– kidolgozza és végrehajtja saját, országos szintű cselekvési programját,
– lehetőségeivel elősegíti a műemlékek, műemléki együttesek, műemléki területek megőrzésére, hasznosítására, védelmére, értékeik érvényre juttatására vonatkozó, nemzetközileg elfogadott elvek és módszerek megvalósulását,
– mindezen célok fejlesztésére és alkalmazására nemzeti és nemzetközi véleménycseréket szervez,
– konferenciákat, tanfolyamokat, előadásokat, egyéb rendezvényeket szervez, bonyolít le, illetve támogat, biztosítja az egyéb hazai vagy nemzetközi konferencián, előadáson, tanfolyamon való részvételt,
– kiadványokat, hang- és képhordozó, ismeretterjesztő anyagokat készít, szerkeszt, terjeszt, értékesít, – szaktanácsadást nyújt, szakanyagokat készít, tanulmányutakat szervez,
– kiállításokat szervez, rendez, készít,
– internetes tartalomszolgáltatást nyújt, sokszorosítást, kommunikációs szolgáltatást nyújt,
– dokumentációs tevékenységet lát el, adatokat rögzít és dolgoz fel,
– egyéb kulturális tevékenységet végez,
– a tevékenységhez kapcsolódó egyéb szakmai, információs anyagokat szolgáltat,
– tisztségviselői részére tiszteletdíjat, költségtérítést nyújt,
– biztosítja a fenti feladatokhoz kapcsolódó költségeket, kiemelten: szállás-, utazási, regisztrációs költség, részvételi díj, napidíj, biztosítás, egyéb szakanyagok.
4 Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
4.1 Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
4.2 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt (közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása).
4.3 Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból, részt vehessen magyarországi és külföldi rendezvényeken.
4.4. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
4.5 Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát elsősorban az interneten való közzététel útján biztosítja.
5. A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. Az Egyesületbe belépni kívánó természetes személyeknek szakmai önéletrajzot, és egy rövid tagfelvételi indoklást valamint jogi személyeknek egy rövid szervezeti leírást kell eljutatniuk az Egyesület titkárságára. A felvételről az Vezetőség 30 napon belül dönt. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A jelentkezőknek felvételük jóváhagyása után belépési nyilatkozatot kell kitölteniük és tagdíj fizetésére kötelezettek. A tagdíj befizetése ellenében a jelentkező az Egyesület tagjává válik, a jogállásának megfelelő tagsági kártyát kap.
A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
5.1 Az Egyesület tagjai
Az Egyesületet egyéni, jogi, pártoló és tiszteletbeli tagjainak összessége alkotja. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, kivéve a közgyűlésen való részvételt és szavazást, melyet meghatalmazott útján is gyakorolhat. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
5.1.1 Egyéni tagok lehetnek azok a természetes személyek, akik az alapszabályban meghatározott célok iránt érdeklődnek, azokhoz kapcsolódó szakmai képzettségük, tapasztalatuk és ismereteik alapján végzett önkéntes vagy egyéb tevékenységükkel nemzeti, regionális vagy helyi műemlékek megőrzéséhez, védelméhez, hasznosításához, értékeik érvényre juttatásához kapcsolódnak, elfogadják az Egyesület alapszabályát, céljaival és tevékenységével egyetértenek, azokat támogatják, és a részükre megállapított tagdíjat megfizetik. Az egyéni tagok az Egyesület minden hazai és nemzetközi tevékenységében részt vesznek, bármely tisztségre választhatók.
5.1.2 Jogi tagok azok a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek lehetnek, amelyek szakmai tevékenysége részben vagy egészben a műemlékek megőrzéséhez, védelméhez, hasznosításához, rekonstrukciójához, értékeik érvényre juttatásához kapcsolódik, elfogadják az Egyesület alapszabályát, céljaival és tevékenységével egyetértenek, azokat támogatják, és a részükre megállapított tagdíjat megfizetik. A jogi tagok az Egyesület tagjaiként minden olyan hazai és nemzetközi tevékenységben részt vesznek és bármely olyan tisztségre választhatók, amely a jogi tag képviseletében eljáró fizikai személy révén megvalósulhat.
5.1.3 Pártoló tagok azok a természetes személyek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetek lehetnek, akik, vagy amelyek a nemzet kulturális örökségének megőrzése érdekében csatlakozva az Egyesülethez annak alapszabályát elfogadják, céljaival és tevékenységével egyetértenek, és a részükre megállapított tagdíjat megfizetik. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt az egyesület tevékenységében.
5.1.4 Tiszteletbeli cím azon természetes személynek adományozható, akik kiemelkedő szolgálatot tettek a műemlékek, műemléki együttesek, műemléki területek megőrzése, védelme, hasznosítása, rekonstrukciója, értékeik érvényre juttatása érdekében. Az Egyesület tiszteletbeli tagjai mentesek a tagdíj fizetése alól. A cím adományozásáról a Közgyűlés dönt.
5.2 A tagsági viszony megszűnése
5.2.1 A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) Kilépéssel, amit az Egyesület Vezetőségéhez címzetten, írásban kell bejelenteni, legalább 3 hónappal a naptári év vége előtt. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
b.) Kizárással
A Vezetőség kizárhatja a tagság sorából azt a tagot:
– aki a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást folytat.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
– aki a tagdíjat 6 hónapot meghaladó időtartamban – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel ellátott írásbeli felszólítás ellenére – sem rendezi. A kizárásról való döntés előtt legalább 15 nappal a tagot írásban értesíteni kell arról, hogy a Vezetőség mikor fogja a döntését meghozni és lehetőséget kell adni arra a tagnak, hogy álláspontját írásban, vagy a Vezetőség előtt szóban kifejtse. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés indokait és a jogorvoslatról való tájékoztatást. A határozatot postai ajánlott küldeményként kell a kizárással érintett taggal közölni és az ellen a kizárással érintett tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A kizárásról, illetőleg a tagsági jogviszony felmondásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személy részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
c.) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
5.3 A Tagok jogai
5.3.1 Az egyéni tag jogosult tisztséget betölteni az Egyesület választott testületeiben, az Egyesület választott testületeinek valamennyi tisztségére javaslatot tenni, a tisztújító Közgyűlést megelőzően legalább 45 nappal a Vezetőséghez eljuttatott írásbeli javaslattal. Az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, az Alapszabályban megfogalmazott támogatást kérni, illetve ilyet igénybe venni. Az Egyesület Közgyűlésén szavazati joggal részt venni, az Egyesület valamennyi tisztségét betölteni, illetve ezek betöltésére személyi javaslatot tenni, azokban az előnyökben részesülni, amelyeket az Egyesület Vezetősége időről időre meghatároz.
5.3.2 A jogi tag jogosult tisztséget betölteni az Egyesület választott testületeiben, az Egyesület valamennyi tisztségének betöltésére személyi javaslatot tenni, az Egyesület választott testületeinek valamennyi tisztségére javaslatot tenni, a tisztújító Közgyűlést megelőzően legalább 45 nappal a Vezetőséghez eljuttatott írásbeli javaslattal, az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, az Alapszabályban megfogalmazott támogatást kérni, illetve ilyet igénybe venni, az Egyesület Közgyűlésén szavazati joggal részt venni, azokban az előnyökben részesülni, amelyeket az Egyesület Vezetősége időről időre meghatároz. A jogi tag törvényes képviselőjén keresztül gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.
5.3.3 A pártoló tag jogosult az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, az Alapszabályban megfogalmazott támogatást kérni, illetve ilyet igénybe venni, az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal részt venni, azokban az előnyökben részesülni, amelyeket az Egyesület Vezetősége időről időre meghatároz.
5.3.4 A tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni.
5.4 A tagok kötelezettségei
5.4.1 Az Egyesület tagja:
– Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
– A tag köteles a megállapított tagdíjat évente határidőre befizetni (a tiszteletbeli tagok kivételével), lehetőségei szerint támogatni az Egyesület célkitűzéseit és tevékenységét, az Egyesület Alapszabályában foglaltaknak eleget tenni.
– A tag köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
– Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül a Vezetőséghez bejelenteni.
5.4.2 A tagdíj mértéke
– egyéni tag esetén évi 12.000 Ft,
– 30 évnél fiatalabb egyéni tag esetén évi 6.000 Ft,
– jogi tag esetén évi 72.000 Ft,
– pártoló tag esetén évi 8,000 Ft.
Ezt banki átutalással, minden tárgyévet megelőző év november hó 10. napjáig kell megfizetni az Egyesület részére.
6. Szervezeti felépítés, összeférhetetlenségi szabályok
6.1 Az Egyesület képviseleti szervei
Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés (6.1.1.) amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, a Vezetőség (6.2.) látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői a vezetőségi tagok és az elnök. Nem lehet a vezető szervek tagja, tisztségviselő az a személy, aki más olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, illetve üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, illetve amelynek adószámát az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte, annak a szervezetnek a megszűnését követően három évig. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Bizottságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
6.1.1. Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, melyet az Egyesület valamennyi tagja alkot. A Közgyűlésen szavazati joggal az egyéni tag, és a jogi tag rendelkezik. Eljárási szabályzatát maga határozza meg. Határozatait – az Alapszabály által máshogy nem minősített esetekben – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A Közgyűlés
– meghatározza, illetve módosítja az Egyesület alapszabályát,
– jóváhagyja az Egyesület képviseleti szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ),
– elfogadja az elnök, a főtitkár és a szakbizottságok vezetőinek beszámoló jelentését,
– elfogadja az előző évi költségvetésről szóló beszámolót és meghatározza a következő évi költségvetést,
– dönt a tiszteletbeli tagság odaítélésére vonatkozó javaslatokról,
– dönt új Szakbizottságok létrehozásáról, illetőleg megszüntetéséről, és azok megalakulásakor (titkos szavazással) megválasztja azok elnökeit,
– négyévenként – titkos szavazással – megválasztja a 3 tagú Vezetőséget: az elnököt, a titkárt, valamint a gazdasági vezetőt
– dönt minden olyan ügyben, melyet fenntart magának,
– az alapszabály súlyos megsértése esetén dönt az Egyesületből való kizárásról,
– elbírálja a Vezetőség döntéseivel szemben az Alapszabály alapján benyújtott fellebbezéseket,
– az egyesület megszűnéséről, egyesüléséről és szétválásáról dönthet,
– a vezető tisztségviselő felett munkáltatói jogokat gyakorol, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,
– hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
– hatáskörébe tartozik a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
– hatáskörébe tartozik szükség esetén a könyvvizsgáló megválasztása, a végelszámoló kijelölése.
Rendes Közgyűlést legalább évenként legalább egyszer kell tartani, összehívásáról az Egyesület elnöke meghívó elküldésével gondoskodik, amelyet a tagoknak postai úton, vagy a tag által bejelentett e-mail címre kell megküldeni a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Egyesület elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Egyesület elnöke jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Egyesület elnöke nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A küldöttgyűlés az Egyesület székhelyére, vagy az elnök által a meghívóban megjelölt bármely magyarországi címre hívható össze.
A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napján akkor lehet megtartani, ha az eredeti közgyűlés meghívója a fentieken túl tartalmazza a megismételt közgyűlés helyét és idejét, azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában szereplő napirendi pontokban akkor is határozatképes, ha a jelenlévők száma nem éri el a tagok felét, továbbá azt a figyelmeztetést, hogy a tag meghatalmazott útján is leadhatja a szavazatát. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához. A Közgyűlés nyilvános. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlés ülésein az ülésen jelenlévő tagok nyílt szavazással egy levezető elnököt, egy jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választanak. Amennyiben titkos szavazásra kerülne sor, a közgyűlés három szavazatszámlálót is választ. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. Tartalmazza valamennyi, az ülésen elhangzott érdemi nyilatkozatot, így különösen a közgyűlés döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók, azt ellenzők, illetve a tartózkodók számarányát. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyveket a Vezetőség tartja nyilván. A Közgyűlés döntéseit az ülésen a levezető elnök kihirdeti.
Az Egyesület internetes honlapján közzéteszi a közgyűlési határozatokat.
Rendkívüli Közgyűlést az Egyesület tagjainak legalább 1/3-a kívánságára, illetve az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása, valamint rendkívüli események esetben – a Vezetőség döntése alapján, helyettesítés megoldására – kell összehívni. A közgyűlés nyilvános.
Az Egyesület közgyűlését követően (négyévenként) tisztújító Közgyűlést kell összehívni, mely egyben az évi rendes Közgyűlés is. A Közgyűlés határozatait törvény, vagy jelen Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbségi döntéssel hozza, az éves beszámolót egyszerű szótöbbségi döntéssel fogadja el. A Közgyűlés határozatképességéhez az Egyesület szavazásra jogosult tagjai közül 50% + 1 főnek kell jelen lennie.
Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést változatlan napirenddel későbbi időpontra kell összehívni, illetve a fent írt feltételekkel az eredeti meghívóban az eredeti közgyűlés napjára is összehívható, s az a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, abban az esetben, ha a távolmaradás ezen következményére a tagok figyelmét a meghívóban előzetesen felhívták. A határozatképességet minden határozathozatalnál külön vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlési határozatokat nyilvánosságra kell hozni. A határozatot az érintettel igazolható módon, ajánlott postai küldemény formájában vagy elektronikus úton közölni kell. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
- b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
- e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
6.1.2 A közgyűlés összehívásának kötelezettsége
- Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
6.1.3 Határozathozatal ülés tartása nélkül
- Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
- Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
- Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
- A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
6.2. Vezetőség
A Vezetőség három tagból áll. A Vezetőség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. A Vezetőség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető.
A Vezetőség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A Vezetőség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított 5 év időtartamra szól. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
A Vezetőség
– két közgyűlés között eljár a folyamatos ügyekben,
– dönt új tagok felvételéről,
A Vezetőség felelős az Egyesület rendszeres működéséért, az Egyesület programjának kidolgozásáért és annak végrehajtásáért, a tagdíjak beszedéséért, tagok toborzásáért.
A Vezetőség:
– dönt a támogatási kérelmekről,
– jóváhagyja a Szakbizottságok szabályzatait, amelyek nem lehetnek ellentétesek az Alapszabály rendelkezéseivel,
– elkészíti és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszti a közhasznúsági melléklet tervezetét,
– megállapítja a különböző tagsági kategóriák tagdíjának mértékét, és erről a Közgyűlést tájékoztatja,
– a tisztújító Közgyűlés előtti utolsó ülésen összeállítja a választhatók jegyzékét a tagságtól beérkezett javaslatok alapján, melyet kiegészíthet saját javaslataival.
A Vezetőség feladata továbbá:
- a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
- c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
- d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
- f) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- g) a tagság nyilvántartása;
- h) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
- i) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
- j) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. A választhatók jegyzékére az a jelölt kerülhet fel, akinek személyére, azonos poszt betöltésére legalább három javaslat érkezett, vagy akit a Vezetőség javasol. A jegyzéket a Vezetőség legkésőbb a közgyűlési meghívó mellékleteként megküldi az Egyesület valamennyi tagjának.
A Vezetőség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, ülései nyilvánosak. A Vezetőség ülését az elnök hívja össze valamennyi tisztségviselő, előzetes postai küldeményben vagy elektronikus úton történő értesítésével és a napirend pontos megjelölésével. A meghívót a Vezetőség tagjainak a tervezett időpontot megelőzően legalább 8 naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok szabatos megjelölésével.
Rendkívüli ülést abban az esetben kell összehívni, ha azt a Vezetőség tagjainak legalább egyharmada kéri. Az ilyen ülések meghívójában az okot és a célt feltétlenül szerepeltetni kell. A Vezetőség ülése akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben titkos szavazással hozza. Valamennyi vezetőségi tag egy szavazattal rendelkezik. A határozatot az érintettel igazolható módon, ajánlott postai küldemény formájában vagy elektronikus úton közölni kell.
6.2.1 Az Egyesület tisztségviselői
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
6.2.2. Az Elnök
Összehívja a Közgyűlést, és a Vezetőség üléseit, azokon elnököl, és javaslatot tesz azok napirendjére. Képviseli az Egyesületet harmadik személlyel szemben.
6.2.3. A Titkár
A Vezetőség ülései között gondoskodik az Egyesület folyamatos tevékenységéről. Évente a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület pénzeszközeinek felhasználásáról szóló beszámolót.
6.2.4. A Gazdasági Vezető
Feladatai:
- a) pénzügyi politika kialakítása, az Egyesület pénzügyi műveleteinek tervezése, elemzése és ellenőrzése;
- b) pénzügyi tervek és stratégiák kidolgozása és felülvizsgálata, pénzügyi beszámolók készítése;
- c) a működéshez szükséges tőke megszerzése és kezelése, beruházási és finanszírozási döntések előkészítése, stratégiai döntések támogatása;
- e) a pénzeszközök hatékony felhasználásának ellenőrzése;
- i) a napi működés tervezése és irányítása.
Három hónapot meg nem haladó távollétében vagy akadályoztatása esetén jogosultak az
Elnököt helyettesíteni annak felkérése alapján.
6.3 A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6.3.1Az Egyesület első vezető tisztségviselői
Az Egyesület elnöke
Németh Györgyi
Az Egyesület titkára
Somorácz Miklós
Az Egyesület gazdasági vezetője
Török Anikó
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
6.3.2. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
- A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
- A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
6.3.3 A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
6.3.4 Az Egyesület képviselete és jegyzése
- Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök) látja el.
- A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
- Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.
6.3.5 A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
- a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
- b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
- c) visszahívással;
- d) lemondással;
- e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
- f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
6.4 Szakbizottságok
A Szakbizottságok a műemlékvédelem különböző szakterületei szerint szerveződő munkabizottságok. Létrehozásukat az Egyesület bármely tagja kezdeményezheti. A létrehozásról a Közgyűlés dönt. A megalakuló Szakbizottság első elnökét a Közgyűlés választja meg, a továbbiakban a Szakbizottság tagsága. A Szakbizottságok a szándékolt feladatuknak megfelelően maguk alakítják ki tevékenységi formájukat, munkamódszerüket, szabályzatukat, melyet a Vezetőség hagy jóvá. Munkájukról a Közgyűlésnek évente beszámolnak. A Szakbizottságok munkájukba olyan szakembereket is bevonhatnak, akik nem tagjai az Egyesületnek. A Szakbizottság elnöke – megszakítás nélkül – legfeljebb három periódusban töltheti be tisztségét. A szakbizottsági elnököket tanácskozási joggal meg kell hívni a Tanácsadó Testület üléseire.
6.5 Eseti bizottságok
Eseti feladatok végrehajtására a Vezetőség külön feladatleírással, nem állandó munkabizottságokat hozhat létre. Ezek vezetőjét és tagjait a Vezetőség kéri fel. Az eseti feladatok végrehajtásáról ezen eseti bizottságok a Vezetőségnek számolnak be. A beszámoló elfogadásával e bizottságok automatikusan feloszlanak.
6.1 Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az Egyesület bevételi forrásai:
- a tagdíjak,
- a pártoló tagok befizetései,
- a rendezvények, oktatási tevékenység és publikációk bevételei,
- támogatások magyar és külföldi szervezetek és személyek részéről.
Az Egyesület bevétele kiegészülhet az egyesülési célt szolgáló gazdasági tevékenységből származó haszonnal. Bevételeiből biztosítja az Egyesület működését, a 3. pontban megfogalmazott célok és tevékenység végrehajtását. Támogatja a műemlékek, műemléki együttesek és történeti területek megőrzését, védelmét, hasznosítását, értékeik érvényre juttatását, rekonstrukciójukat célzó jelentős akciókat, programokat, szervezeteket. Támogatást nyújthat tagjai számára a műemlékek, műemléki együttesek és műemléki területek védelme szempontjából fontos tanulmányutakhoz, kutatómunkához, publikációkhoz. Az Egyesület díjazásért munkát vállalhat, illetve munkát rendelhet meg, részt vehet vállalkozásokban, illetve kezdeményezhet ilyeneket, a gazdasági-vállalkozási tevékenység azonban nem képezheti az Egyesület elsődleges célját. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokat az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza. A z Egyesület saját gazdálkodásának részletes feltételeit az SZMSZ-ben szabályozza.
Határozatok és nyilvánosság
Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak, valamint a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak nyilvánosságát elsősorban az interneten való közzététel útján biztosítja. A Egyesület titkára az Egyesület Közgyűlésének, Vezetőségének határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. A titkár a Közgyűlés és a Vezetőség határozatait igazolható módon, ajánlott postai küldemény formájában vagy elektronikus úton közli az érintettekkel. Az Egyesület titkára biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolókba, a közhasznúsági mellékletekbe való, felügyelet melletti betekintést az érdeklődők részére az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban.
Módosítások
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő közgyűlési tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
Az Egyesület tagjainak jegyzéke
Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Ezt az alapszabályt az alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat aláírták.
Kelt: Solt, 2019. január 29.